|
A kondenzáció és párakicsapódás jelenségét csak akkor érthetjük meg maradéktalanul, ha tisztában vagyunk e jelenség kiváltó okaival. Ehhez azonban egy másik jelenség, az úgynevezett hőhíd fogalmának ismerete szükségeltetik. Hőhidak A hőhidak, a folyók fölött átívelő közlekedési hidakhoz hasonlíthatók. Pontosabban, olyan területek, ahol a hasznosítható hőenergia könnyebben átjut az épület szerkezetén. Ezeken a területeken számottevően több hasznosítható energia szökik el, mint az épület szerkezetének más területein. Ennek következménye, hogy a hőhidak közvetlen környezetében a szerkezet is hőmérsékletcsökkenést szenved. Ezért a hőhidak erős befolyással bírnak a hasznosítható hőenergia mértékének növelése, illetve csökkentése területén. Általános eset, hogy a szerkezet felületi hőmérséklete, a belső terek levegőjének harmatpontja alá esik, melynek következtében a levegő víztartalma kicsapódik. E probléma elsősorban azoknál a szerkezetrészeknél fenyeget, ahol nagy valószínűséggel hőhidak jöhetnek létre. Amennyiben e probléma tartósan fejti ki hatását, akkor az épület belső tereinek sarkai, illetve más helyiségek, ahol hőhidak keletkeztek, tartósan nedvesek maradnak. Mindezek következménye a penészedés kialakulása. A kialakult penészedést festéssel eltűntetni csak ideig, óráig lehet, e lehetőség nem nyújt tartós megoldás a problémára, mert a víz újfent összegyűlik.  Vízkicsapódás, penészesedés, páradiffúzió
A penészedés kialakulásának, illetve eltüntetésének egyik leghatásosabb módja, ha megkerülve a problémát, megakadályozzuk a víz lecsapódását. A víz lecsapódásának megakadályozása elsősorban utólagos hőszigeteléssel érhető el, mely a fűtési költségek, illetve a feleslegesen termelt hőenergia mértékének csökkentésével is jár. A hőhidak által okozott vízkicsapódás és penészedés mellett fontos megemlíteni az úgynevezett páradiffúzió jelenségét is, amikor a pára átáramlik az épület szerkezetén. Ezért minden esetben olyan építési megoldásokat szükséges alkalmazni, hogy a pára kondenzálódása ne következzen be. A páradiffúzió számlájára írható a legtöbb lapos tető rossz állapota is. Ismert megoldás, hogy a két réteg bitumenes lemezszigetelést közvetlenül a hőszigetelésre fektetik. Ha a hőszigetelés alatti párazáró réteget elhagyják, vagy nem megfelelően építik be, a kivitelezés pongyolasága következtében a belső pára lassan áthatol a tetőszerkezeten, majd a vízszigetelő réteg alatt kondenzálódik. Szivárgás Mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül az úgynevezett infiltráció (beszivárgás) jelensége sem. Épületszerkezetek esetében az infiltráció a levegő be- illetve kiszivárgását jelenti a nyílászárok tömítetlen résein. Szivárgás az épületek belső tereinek, illetve az épületek kapcsolódásánál, továbbá az egyes hőszigetelő rétegek között is kialakulhat. Az infiltráció minden formája jelentős hőveszteséggel jár, mert a kisebb hatásfokkal szigetelő területeken keresztül, könnyebben bejut a környezet hűvös levegője, az épület belső tereibe, amit újból fel kell melegíteni. Az ilyen területek maradéktalan tömítése gyakran lehetetlen, mindig jelentkezhetnek olyan problémás szerkezeti helyek, ahol a kinti levegő beszivároghat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a helytelenül tömített szerkezeti területek, megakadályozhatják a szellőztetés lehetőségét, mely komfortérzetünk fenntartása érdekében elengedhetetlen. Éppen ezért fontos, hogy az épület belső tereiben felhalmozott, adott esetben meleg levegőt, szellőzetéssel cseréltessük. Szellőztetés után sokkal gyorsabb és hatásosabb a friss levegő felmelegítése, nem beszélve arról, hogy ritkább szellőztetés esetén növekszik a belső területek nedvességtartalma, melynek egyik következménye, hogy a falfelületen kicsapódik a vízgőz és elkezdődik a penészedés.
|
