Előfordulhat-e penészedés?

A penészesedés ott is megjelenhet a lakásban, ahol eddig soha nem fordult elő. Ez akkor történik meg, ha a lakásban megnőtt a levegő nedvességtartalma, például mosás után, vagy ha növeli a virágok számát a lakásban, vagy, ami a leggyakoribb példa, ha eltömíti az ablakoknál levő réseket. Ebben az esetben a penész általában két évvel a szilikon- vagy fémtömítések felszerelése után jelentkezik. Ezt sajnos kevesen tudják, ezért sok ember, miközben megpróbálja az energiafelhasználást csökkenteni, rontja lakásának mikroklímáját.

Mindezek elkerülése érdekében, amennyiben lehetséges, a fal vagy a födém külső, úgynevezett hideg oldalán hőszigeteljen. Ezek a lehetőségek sajnos nem minden esetben adottak. Bizonyos helyzetekben az épületet – pontosabban annak külső falát – különböző okok miatt nem lehet felújítani. Ebbe a kategóriába tartoznak a műemlék jellegű épületek, vagy magasabb panelházak. Azonban mi a teendő, ha ezen épületek belső falain is megjelenik a penész? Ebben az esetben, csak a belső hőszigetelés az egyetlen megoldás, mely esetben nem árt számolni az esetleges problémákkal.

Belső hőszigetelés esetén fennáll a veszélye annak, hogy a hideg falfelületek tovább hűlnek. Ennek következménye a páralecsapódás és a penészedés fokozottabb megjelenése, mely nem csak az épület szerkezetét rongálja, de egészségügyi problémákért is felelős lehet.

Éppen azért, belső hőszigetelés esetén is minden esetben kérje ki egy szakember véleményét, hogy az Ön lakásához legmegfelelőbb szigetelőrendszer, szakszerű módon kerüljön beépítésre.

Amennyiben olyan épülettel, vagy épületrésszel rendelkezik, melyben viszonylag hosszabb ideig nem tartózkodik – például hétvégi házak, nyaralók, telek házak – úgy érdemes annak falait a megfelelő belső hőszigeteléssel ellátni. Mindez nemcsak költség, hanem energiatakarékos megoldás, mert a tartózkodásunkat felölelő rövid időre nem szükséges felfűteni az egész épületet, azok falait, homlokzatát, nem használt épületrészeit, mégis a kívánt helyen megfelelő klímát biztosít.

Minden épület rendelkezik úgynevezett hővezetési ellenállással, mely az adott épületszerkezet hőszigetelési tulajdonságait jelenti, egészen pontosan a hőfokesést, valamint a hőáram sűrűségének arányát. Ezek ismeretében meghatározható, hogy milyen elvárások támaszthatók az épületre alkalmas hőszigetelőrendszerrel szemben.

Ezen adatok ismeretében, a továbbiakban meghatározható az adott épület páraáteresztő képessége, a szerkezet hővezetési ellenállása, illetve az épület szerkezetén keresztül leadható hőmennyiség.