Tetőtér rétegrendje

Nézzük a helyes rétegrendet. A hő bejutásának megakadályozására az első frontvonal a héjazat: itt egy nagy hőtároló tömegű tetőcserép használatát érdemes megfontolni. Ne féljünk a betoncserép tömegétől sem, hiszen annak a tetőszerkezetet érő terhelések közül a hó- és szélteherhez képest lényegesen kisebb a jelentősége. Sőt a megfelelő súlynak megannyi előnye is van a hőcsillapításon túl. Ilyen például a viharállóság vagy a hangszigetelés.

A második fontos védelmi vonal a tetőcserép alatti légréteg átszellőztetése. Az átszellőztetéshez szükséges a megfelelő légréteg vastagság (tetőtérnél legalább 5 cm a javasolt érték, de az alacsony hajlásszögű tetőszakaszokon akár 10 cm-t is meghaladhatja a szükséges légréteg vastagság). Az átszellőztetéshez megfelelően méretezett alsó és felső szellőző keresztmetszetekre is szükség van, hogy a héjazaton átjutó hőt folyamatosan és megfelelő intenzitással el tudjuk távolítani a tetőcserép mögül. Ezzel egy jelentős hőfoklépcsőt építhetünk a szerkezetbe: mintegy „napernyőt” helyeztünk a többi szerkezeti réteg fölé.

A következő réteg a gyakorlatban már kötelezően alkalmazandó páraáteresztő tetőfólia, amely lehetővé teszi a második (kevésbé szerencsés következményekkel járó) átszellőző légréteg elmaradását. Léteznek a hőt visszaverő típusok, azonban nagyon sok szemfényvesztéssel is találkozunk. Fontos, hogy a hővisszaverő alátéthéjazat is páraáteresztő tulajdonságú legyen (sd <0,30 méter)

A következő réteg a hőszigetelés.

A gyártók a tetőtér hőszigetelésére  λ=0,045 és λ=0,034 W/mK között kínálnak termékeket. A kisebb lambda érték jobb hőszigetelő anyagot jelent, sajnos drágábbat is. Ajánlott a hőszigetelést két rétegben elhelyezni, egy réteg a szarufák között és egy a szarufák alatt (szerkezettől függően esetleg felette), a szarufák közötti réteg töltse ki a teljes szarufa magasságot (abban az esetben, ha a tetőfólia páraáteresztő). A 2006-ban megjelent energetikai rendelet szerint a tetőtérre vonatkozó követelmény U=0,25 W/m2K, ezt az értéket a hőhidak figyelembe vételével kell teljesíteni. Tetőtér esetében a hőhíd a fa tartószerkezet (szarufa és az alsó vázszerkezet). Legelterjedtebb szerkezetet figyelembe véve, Magyarországon a tetők döntő része 15/7,5 cm vastag szarufából készül, az alsó váz fa-, vagy fémszerkezet (CD profil). A követelmény értéket legalább 27 cm vastag λ=0,040-0,039 W/mK) hőszigetelés beépítésével teljesíthető. Hazánkban a hőmérséklet különbség télen (tí=-5 °C, te=22°C,) Δt= 27, nyáron (tető kb. 60-65°C, te=24°C) Δt= 37 könnyen belátható, hogy a hőszigetelésre jutó hőmérséklet különbség nyáron nagyobb, mint télen, ezért a 27 cm-t növelni és nem csökkenteni ajánlott.

A tetőtér bevilágítását lehetővé tévő nyílások kialakítása nagyon fontos, a felület nagysága, tájolása, dőlése (tetősík / függőleges) nagyon fontos a tetőtér hőháztartása szempontjából. A kialakításra és az árnyékolásra már a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani.

A fenti elvek betartásával akár 4 fok feletti hőmérsékletcsökkenést is elérhetünk a tetőtérben. Ez nem lebecsülendő, összehasonlítva mondjuk egy 28 fokosra felmelegedő és egy 24 fokos tetőtérben eltöltött nyári hónapokat figyelembe véve.