Hangszigetelés lépésálló anyagból

Az ideális hangszigetelő rendszer bárhová felépíthető, akár a szomszédos lakás felöli zajos falra is. Tökéletes hangszigetelés azonban nem várható, mert az épületszerkezet egyes területein, például a födémeknél és a sarokpontokon megmaradnak a hanghidak, és ezzel együtt az áthallás is. A belmagasságból néhány centimétert veszítve folytatható a szigetelés felül, álmennyezet kialakításával, mely lehozható a belső térelválasztó falakra is. Ez azonban meglehetősen költséges, és a hasznos teret is csökkenti.

Úsztatott födém rendszer

Gyakran felmerülő probléma az épületrészek, illetve lakások között jelentkező, kellemetlen hangok átszűrődése. Mindezt a felső terek padlóinak lépés-hangszigetelésével, úgynevezett úsztatott rendszerek beépítésével lehet elérni. Ennek lényege, hogy a merev és rugalmatlan födémszerkezeten rugalmas anyagot helyeznek, melyen úszik a merev padlózat. A hanghidak elkerülése érdekében célszerű, hogy a padlózat is csak rugalmas elemeken keresztül érintkezzen az oldalfalakkal. Az úsztatott födémrendszer, lehet például polietilén hablemez, vagy betonréteg, de lehet kőzetgyapot lemez is, amelyre teherelosztó aljzatbeton, illetve bármilyen burkolat fektethető.

Kedvező lépéshang-szigetelés elérése érdekében, belső terek esetén, a falaknál, illetve a széleknél is biztosítani szükséges a rugalmas ütköztetést. E megoldások azonban csak többszintes lakások esetében fejtik ki előnyös tulajdonságaikat, mely akár utólagosan is beszerelhető. Más tulajdonában lévő lakásban aligha engedik, hogy az alul lakó kérésére hangszigetelést építsenek ki a felső lakás padlózatán. Ilyenkor csak az előbbiekben már leírt álmennyezetes szigetelőrendszer készíthető el, ami biztosan nem olyan hatékony, mint a padló hangszigetelése.

További zajforrások épületekben

Az esetleges lépéshangokon és szomszédos falakon kívül, a lakótömbök lakásai közötti egyéb áthallásokról is szükséges beszélnünk. Elsősorban a mai építészetben gyakori, hogy az épületrészeket, vagy lakásokat valamilyen technológiai vezeték köti össze. Ilyen például a panelfalakba beleöntött konnektor süllyeszték, a televíziós kábelcsatornák, a központi elszívók vezetéke, továbbá a függőleges szerelőaknák.

A zajvédelem elleni elsődleges lépés, ha az esetleges átkötő nyílásokat eltömíti. Ezek kitölthetők gipsszel, PUR habbal, habarccsal, a lényeg, hogy a kitöltés mindenképpen légmentesen történjen.

További zavaró zajforrásként funkcionálhat a lakás bejárati ajtaja, illetve bizonyos esetekben tetszőlegesen bármelyik belső ajtó. A hangszigetelés egyik praktikus megoldása a vattával történő bélelés, majd annak műbőrrel való lefedése. Fontos, hogy a hangszigetelő borítás minél jobban ráforduljon az ajtó éleire, illetve lehetőleg rázáródjon a tokra. A záródó felületek tökéletes illeszkedése ugyancsak fontos, amennyiben ez gyalulással vagy csiszolással nem biztosítható, akkor réstömítő profilokat szükséges alkalmazni. A bejárati, illetve belső ajtók megfelelő hangszigetelése csak abban az esetben hiánytalan, ha a tok és a fal közötti réseket tökéletesen kitölti PUR habbal.