A hőszigetelő- és a legtöbb építőanyag, legjellemzőbb fizikai tulajdonságait légszáraz állapotra vonatkoztatják. Ezért feltételezzük, hogy épületeink és így a beépített anyagok is szárazak. 
A nedvességnek több forrása lehet, de az EPS hőszigetelő termékek esetében azok káros mértékét el kell kerülni.
1./ Csapadék: nem csak az eső és a hó, de a zúzmara, a köd és a páralecsapódás is nedvességforrás.
2./ Víz a talaj felől: terepszint alatt lehet talajvíz (víznyomással együtt), talajnedvesség, ami a nedvszívó tulajdonságú építőanyagokban képes felszívódni, vagy a hatását a terepszint felett is kifejtő talajpára, a felfelé párolgó és áramló talajnedvesség.  
3./ Építési nedvesség: a vizes technológiával készülő épületek (beton, habarcs, festék, stb.) un. keverővizei, azok kiszáradásáig, ami kb. egy év!!!
4./ Üzemi vizek: az épület üzemeltetéséből származó nedvesség. 
5./ Kondenzációból, a levegő páratartalmából, kicsapódással keletkező nedvesség. 
Az első négy nedvességforrással kapcsolatban feltételezzük a megfelelő tervezést, és -kivitelezést, aminek következtében a beépített hőszigetelő anyagok megfelelően tölthetik be rendeltetésüket és fejthetik ki fizikai tulajdonságaikat.
A kondenzáció van legszorosabb összefüggésben a hőszigetelés létével, meglétével, megfelelőségével. A megfelelő helyre betervezett és megfelelő módon beépített hőszigetelő anyagok nagyban hozzájárulhatnak a káros párakicsapódások elkerüléséhez.
Fontos tudni, hogy a levegő nedvességtartalma mindaddig nem csapódik ki, amíg nem találkozik alacsony hőmérsékletű (harmatponti hőmérsékletű) felülettel, pl.: ablaküveg, hőhidak, stb.