Konkrét helyi ismeretek hiányában az alábbi tényezőket illetve rendeleteket érdemes figyelembe venni:

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

„…A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:
b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;
k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

Tehát első tisztázandó, hogy a helyi önkormányzat rendeletileg foglalkozik-e a homlokzat-felújítási kérdés szabályozásával? Ha igen, akkor annak szellemében kell eljárni.

Alapesetként értelmezési kérdés, hogy a „b)” pont szerint; ki-, mit tekint „teherhordó szerkezetet érintő” beavatkozásnak?

Az általános építészeti tervezői, szakértői és volt építéshatósági előadói ill. települési főépítészi értelmezés szerint az utólagos homlokzati hőszigetelés – értsd: THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) felépítése több szempontból is megváltoztat egy teherhordó szerkezetet - jelen esetben térelhatároló falat - tehát építési engedély köteles.

Mit változtat meg: 1. az épület külső megjelenését, 2. az épület méretét, 3. szomszédsági (védő)távolságokat, 4. a szigetelésre kerülő fal várható élettartamát, 5. a falazat épületfizikai és épületszerkezeti tulajdonságait és viselkedését, 6. az épület energetikai minőségét, 7. az épület értékét.

Más értelmezés szerint építési engedély nélkül, de bejelentési kötelezettség mellett végezhető - többek között - az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása).

Tovább haladva a kérdésben; a sem építési engedélyhez nem kötött-, sem bejelentési kötelezettség alá nem volt tevékenységek között nem szerepel az utólagos homlokzati hőszigetelés, tehát kizárásos alapon legalább bejelentés köteles!

Ami a helyi Építési Hatóságnál egyértelműsíthető.

A szomszéd engedélye nem szükséges, meg nem tilthat, nem korlátozhat, de a bejelentéssel,-, vagy az építési engedéllyel kapcsolatban felszólalhat, észrevételt tehet, amit az építési hatóság köteles értékelni és megítélni, a Hatóság döntésével szemben fellebbezéssel élhet.

Idézet az OTÉK-ból (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről):

„…Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
35. § (1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem állhat.

(3) Az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb: a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolságnál, (5) A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve(!!!) - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.

Célszerű mindenképen a helyi Építési Hatósággal egyeztetni a kérdést és megvizsgálni az adott telek térképkivonatát, vagy korábbi műszaki tervének helyszínrajzát (esetleg Műszaki Leírását), hogy valóban pontosan a telekhatáron húzódik-e az épületük szomszéd felöli külső falsíkja. Általában mindig van néhány cm, vagy akár 50-60 cm-es elhagyás is, amit a szokásjog és a kialakult telekhasználatok akár évtizedek óta nem vesznek figyelembe.